Gömöri István: Gyászhelyen élek
Tovább :: Gömöri István: Gyászhelyen élek
Böszörményi Zoltán: Londoni történet
„Megállj, megöllek! Tönkretetted az életemet, te szerencsétlen! A fiatalságomat, te senkiházi, te léleknyomorító” – ordította a térképkészítő. „Megöllek, a két kezemmel fojtalak meg!” Mindketten a konyha felé szaladtak, de az asszony ügyesebb volt, egy rövid ugrással kikerülte az előtte álló fotelt, besurrant a fürdőszobába, s hallani lehetett, amint fordul a kulcs a zárban.
Tovább :: Böszörményi Zoltán: Londoni történet
Elhunyt Gömöri István költő (1945-2010)
1945-ben született Pusztaszeren. A szülőhely iránti kötődése mélyen meghatározta életét. Korán kezdett írással foglalkozni, tehetséges költőként tartották számon, de nem tartozott a kommunista diktatúra kegyeltjei közé. Karrierjében komoly törést okozott, amikor 1964-ben izgatás vádjával letartóztatták, és a lakásán tartott házkutatás alkalmával több saját versét is lefoglalták. Irodalmi Társaságuk kényszerű feloszlása nemcsak a közös művészi és szellemi fejlődésre nézve volt káros. Megbélyegzett ember lett. Versei „ideológiai szempontból” egyetlen magyar kiadó számára sem voltak elfogadhatóak. Így verseskötete nem jelenhetett meg, de az ország vezető irodalmi folyóirataiban sem publikálhatott. Egy idő után, a folytonos elutasítgatásokba belefásulva, nem is igen erőltette. Írt tovább magának, nekünk, a fiókjának. A rendszerváltozás lendülete új reményt csillantott. Irodalmi kávéházat alapított néhány barátjával; jó néhány izgalmas költői est valósulhatott meg ’89-’90 fordulóján. Második felesége tragikusan korai halála azonban még inkább kibillentette amúgy sem stabil törekvéseit, és újra maradt a fiók, meg néhány barát, rokon, mint közönség…
Tovább :: Elhunyt Gömöri István költő (1945-2010)
"A bosnyák piramisok rovásjelei"
Visoko város mellett, Szarajevótól 32 km-re 5 piramist találtak növényzettel benőve. A világ több elismert egyiptológusa szerint építési módjuk nagyban hasonlít az egyiptomi piramisokéhoz, korukat tekintve viszont régebbiek azoknál, egyes szakértők több tízezer évesre becsülik. Szakács Gábor eddig nyolcszor járt a helyszínen, eközben a Nap piramishoz vezető alagút kőlapjain székely-magyar rovásbetűket azonosított.
Tovább :: "A bosnyák piramisok rovásjelei"
George Vulturescu: Kapocs mely közelebb hozza az élőkhöz a holtakat
Tar Károly: Létszakok
Tovább :: Tar Károly: Létszakok
VI. Granadai Költészeti Fesztivál
2010. február 10 – 15 között rendezik meg Nicaragua-ban a VI. Granadai Költészeti Fesztivált. A hat éves múltra visszatekintő rendezvénysorozatra a világ összes országából összesen száz költő kapott meghívást, köztük Balázs F. Attila is, az Árkád Szépirodalmi és Művészeti folyóirat szerkesztője.
Tovább :: VI. Granadai Költészeti Fesztivál
Meghalt J. D. Salinger, a Zabhegyező írója
91 éves korában elhunyt Jerome David Salinger amerikai író, a világhírű regény, a Zabhegyező, (The Catcher in the Rye) alkotója - közölte csütörtökön irodalmi ügynöke, New Yorkban. Salinger az egyik legelismertebb és leghatásosabb amerikai író volt, aki az 1951-ben írt Zabhegyezővel, illetve annak hősével, az ifjú Holden Caulfield figurájával valamint műve nyelvezetével iskolát és kultuszt teremtett.
Molnár H. Lajos: Falra hányt esztendő – IV. rész
Beszélgetés a feleséggel
Hitvestársi csevegéseinknek több változata volt ismeretes, s virult is mindegyikük ezelőtt egy esztendővel. Aztán fokozatosan lecsökkentek arra az egy-két variánsra, amely sovány kilátásokkal kecsegtetett, majd teljesen megszűnt a kapcsolatfenntartás beszédes formája, maradt a pantomim, néhány gesztus, grimasz, nyögés, végül a semmi.
Hitvestársi csevegéseinknek több változata volt ismeretes, s virult is mindegyikük ezelőtt egy esztendővel. Aztán fokozatosan lecsökkentek arra az egy-két variánsra, amely sovány kilátásokkal kecsegtetett, majd teljesen megszűnt a kapcsolatfenntartás beszédes formája, maradt a pantomim, néhány gesztus, grimasz, nyögés, végül a semmi.
Önarckép – Dévai Nagy Kamilla önálló estje
Dévai Nagy Kamilla hatvanadik születésnapján a budapesti Fészek Klubban „Önarckép” címmel megrendezendő estjén emlékezik vissza negyvenkét éves pályafutásának állomásaira. Az egyszeri és megismételhetetlen előadásban saját szerzemények, dalok, virágénekek mellett felolvas saját verseiből, írásaiból is.
Haraszti Mária: Az első nagy vadászat - II. rész
Művészek Alkotó Társasága XVII és Barátai
Időszaki kiállítás a százhalombattai „Matrica” Múzeumban
2010. február 5-én 17 órakor nyílik a Művészek Alkotó Társasága XVII és barátai című időszaki kiállítás a „Matrica” Múzeumban. A kiállítást Németh Ágnes képzőművész, a Dávid Művészeti Szabadiskola művészeti vezetője nyitja meg. Közreműködik: Martonosi György jazz dobon és Kaltenecker Zsolt zongorán. Közel 33 művész alkotását láthatja a közönség a különleges kiállításon. 2008-ban Mecseki Hargita szobrászművésznek, a MAT alapító tagjának sikeres kiállítása volt a Múzeumban és a százhalombattai Szent István templomban „Oltárok és stációk” címmel. Akkor fogalmazódott meg a Társaság művészeit bemutató kiállítás ötlete.
2010. február 5-én 17 órakor nyílik a Művészek Alkotó Társasága XVII és barátai című időszaki kiállítás a „Matrica” Múzeumban. A kiállítást Németh Ágnes képzőművész, a Dávid Művészeti Szabadiskola művészeti vezetője nyitja meg. Közreműködik: Martonosi György jazz dobon és Kaltenecker Zsolt zongorán. Közel 33 művész alkotását láthatja a közönség a különleges kiállításon. 2008-ban Mecseki Hargita szobrászművésznek, a MAT alapító tagjának sikeres kiállítása volt a Múzeumban és a százhalombattai Szent István templomban „Oltárok és stációk” címmel. Akkor fogalmazódott meg a Társaság művészeit bemutató kiállítás ötlete.
Szín-tér - darabokra szedett darabok...
A HERCEG:
(kilép a függöny elé, arca nagyon sápadt, izgul) Kétszázezer év múlva minden befejezi a körforgását, minden élet meghal és kihuny. Nem marad más, csak a végtelen tér, sötéten, torzan, csillagok nélkül és mi, akik most gyűlölve gyűlöljük egymást, halott közömbös anyagként fogunk keringeni és ahol egykor gonoszt tervelő szívünk dobogott, már csak holmi ritka pára, por és a végtelen hideg hallgat. Hogyne kapkodnánk hát két kézzel az élvezetek és gyönyörök után ebben a szűk szúpercegésben, ami élnünk adatott.
Írói szándékok a színfalak előtt és mögött...
(kilép a függöny elé, arca nagyon sápadt, izgul) Kétszázezer év múlva minden befejezi a körforgását, minden élet meghal és kihuny. Nem marad más, csak a végtelen tér, sötéten, torzan, csillagok nélkül és mi, akik most gyűlölve gyűlöljük egymást, halott közömbös anyagként fogunk keringeni és ahol egykor gonoszt tervelő szívünk dobogott, már csak holmi ritka pára, por és a végtelen hideg hallgat. Hogyne kapkodnánk hát két kézzel az élvezetek és gyönyörök után ebben a szűk szúpercegésben, ami élnünk adatott.
Írói szándékok a színfalak előtt és mögött...
Tovább :: Szín-tér - darabokra szedett darabok...
Prof. Dr. Pungur József: Magyar reneszánszt!
Újjászületést, Megújulást
A levegőben van: korszakváltás előtt áll a magyarság, mert ez így nem mehet tovább. Le kell zárulnia végre a rettenetes múltnak! A magyarságnak pedig újjá kell születnie! Történelmünk igazolja: voltak ilyenek: elsősorban a letelepülés és berendezkedés az új hazában, majd a tatár- török pusztítás utáni újjáépítés. Szabadságharcaink az osztrák elnyomás ellen mind új kezdetet akartak. A kiegyezés is ez lett volna, azonban a 48-49-ben eltörölt feudalizmus helyébe a dzsentri világ lépett, melyet a kor nagyjai, élén Adyval, olyannyira kritizáltak. Az első világháború aztán mindent eltemetett. A kommün is egy ilyen kísérlet volt – szerencsére, hogy csak az. A Horthy korszakot is értékelni lehet úgy, mint egyfajta sikeres újjászületés, Trianon ellenére, mely francia hatásra politikai megfontolásból Németország keleti bekerítése érdekében, erős új államokat hozott létre tiszta magyar tömbök hozzáadásával. Ma is ezeknek a rettenetes nemzetcsonkításnak a következményeit hordozzuk.
A levegőben van: korszakváltás előtt áll a magyarság, mert ez így nem mehet tovább. Le kell zárulnia végre a rettenetes múltnak! A magyarságnak pedig újjá kell születnie! Történelmünk igazolja: voltak ilyenek: elsősorban a letelepülés és berendezkedés az új hazában, majd a tatár- török pusztítás utáni újjáépítés. Szabadságharcaink az osztrák elnyomás ellen mind új kezdetet akartak. A kiegyezés is ez lett volna, azonban a 48-49-ben eltörölt feudalizmus helyébe a dzsentri világ lépett, melyet a kor nagyjai, élén Adyval, olyannyira kritizáltak. Az első világháború aztán mindent eltemetett. A kommün is egy ilyen kísérlet volt – szerencsére, hogy csak az. A Horthy korszakot is értékelni lehet úgy, mint egyfajta sikeres újjászületés, Trianon ellenére, mely francia hatásra politikai megfontolásból Németország keleti bekerítése érdekében, erős új államokat hozott létre tiszta magyar tömbök hozzáadásával. Ma is ezeknek a rettenetes nemzetcsonkításnak a következményeit hordozzuk.
Hamarosan újra Fonogram Díjátadó Gála!
A Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége, együttműködésben az Előadóművészi Jogvédő Irodával, 2010. február 10-én, szerdán, este 8 óra 10 perces kezdettel rendezi meg a magyar zenei élet kiemelkedő eseményét, a Fonogram - Magyar Zenei Díj Gálaestet. Az eseményt élőben közvetíti a Magyar Televízió, fellép számos kiváló előadóművész, és természetesen átadásra kerülnek az előző év legjobb zenei teljesítményeiért járó elismerések, valamint a több évtizedes, kiemelkedő zenei pályafutásért járó életműdíjak! Összesen 22 különböző díj nyertesére derül fény a gálaest folyamán.
Tovább :: Hamarosan újra Fonogram Díjátadó Gála!
Lajdi Péter: Isten malmai
A Magyar Birodalom utódállamai, a Kisantant útonálló, tolvaj országai sem kerülhetik ki az isteni igazságszolgáltatás számonkérését. A közelmúlt eseményei is ezt látszanak igazolni.
Lássuk csak, mi történt, történik a hajdani Jugoszlávia megálmodóinak és ezen az államalakulaton belül hegemóniára törekvő részének, Szerbia sorsának alakulásában. Miután szertefoszlottak a nagy-szerb álmok, és akárcsak mi magyarok Erdélyt, szkíta őseink kultúrájának ősi központját, elvesztették a szerb történelem nemzeti önazonosságával egyenlő tartományt, Koszovót, magyarul Rigómezőt. Ha egyikük-másikukban még maradt valami a más népek sorsával együttérezni tudás képességéből, most alkalmuk lehetne átérezni kicsiben, mit jelentett nekünk, magyaroknak nagyban Trianon.
Lássuk csak, mi történt, történik a hajdani Jugoszlávia megálmodóinak és ezen az államalakulaton belül hegemóniára törekvő részének, Szerbia sorsának alakulásában. Miután szertefoszlottak a nagy-szerb álmok, és akárcsak mi magyarok Erdélyt, szkíta őseink kultúrájának ősi központját, elvesztették a szerb történelem nemzeti önazonosságával egyenlő tartományt, Koszovót, magyarul Rigómezőt. Ha egyikük-másikukban még maradt valami a más népek sorsával együttérezni tudás képességéből, most alkalmuk lehetne átérezni kicsiben, mit jelentett nekünk, magyaroknak nagyban Trianon.
Tovább :: Lajdi Péter: Isten malmai
A Magyar Kultúra Napja Kárpátalján
A hagyományoknak megfelelően Kölcsey Ferenc, a Himnusz szerzője emléktáblájának megkoszorúzásával kezdődött Beregszászban a Magyar Kultúra Napja rendezvénysorozat. Az egybegyűlteket Pirigyi Béla, a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség (BMKSZ) elnöke köszöntötte, majd Zubánics László történész, az UMDSZ Ukrajnai Magyar Nemzeti Tanácsának elnöke mondta el gondolatait.
Tovább :: A Magyar Kultúra Napja Kárpátalján
Horea Gârbea: Narancsos kacsa - VIII. rész
Ha a művész kilép az utópiából, tintanyalóvá és könyöklővé alacsonyítja magát. Leghamarabb, azok tiszteletét veszíti el, akiket hatalomra kerülésük után sem szűnik meg támogatni. Éppen ezért, az igazi művésznek, Joiţica nagyságával ellentétben, állandóan és kizárólag a kormány ellen kell harcolnia. Bármilyen kormány legyen is az.
NYÚJTS FELÉJE VÉDŐ KART
Magyar Kultúra Napja 2010
A magyar kultúrának – nemzeti önbecsülésünknek – több jeles napja van, de ezek közül is kiemelkedik 1823. január 22. Kölcsey Ferenc a zimankós Csekén ekkor vetette papírra nemzeti imánkat, a Himnuszt. Mert a télből a tavaszba akarta vezetni népét? Sokkal inkább azért, hogy a zivataros századokat fölidézve is – volt elég belőlük – meglássuk: nincs az a történelmi tragédia, ami végképp bús romlásba tudná taszítani a magyart. Hogyan is kezdődik ez a fohász? „Isten, áldd meg a magyart / Jó kedvvel, bőséggel, / Nyújts feléje védő kart, / Ha küzd ellenséggel…”
A magyar kultúrának – nemzeti önbecsülésünknek – több jeles napja van, de ezek közül is kiemelkedik 1823. január 22. Kölcsey Ferenc a zimankós Csekén ekkor vetette papírra nemzeti imánkat, a Himnuszt. Mert a télből a tavaszba akarta vezetni népét? Sokkal inkább azért, hogy a zivataros századokat fölidézve is – volt elég belőlük – meglássuk: nincs az a történelmi tragédia, ami végképp bús romlásba tudná taszítani a magyart. Hogyan is kezdődik ez a fohász? „Isten, áldd meg a magyart / Jó kedvvel, bőséggel, / Nyújts feléje védő kart, / Ha küzd ellenséggel…”
Tovább :: NYÚJTS FELÉJE VÉDŐ KART
Beszélgetés Gervai Mária iparművésszel
Mindig őszinte tisztelettel és csodálattal adóztam azok iránt, akik részesei hagyományaink, kultúránk megőrzésének, ápolásának. Azoknak, akik tovább viszik a lángot, az örököt, megőrizve ezzel valamit múltunkból az utánunk jövők számára. Mert múlt nélkül nincs jövő…
Tovább :: Beszélgetés Gervai Mária iparművésszel
